Switch to English

Eredmények

A kutatócsoport két területen elért eredményei:

Építés idő és térbeli ütemezés

Az építések tervezésének első formalizált rendszerei már a 19. század végén megjelentek, fokozottabb térhódításukra azonban csak a számítógépek kifejlesztése és a matematikai programozás tudományágának megjelenése után nyílt lehetőség. A 20. század közepén kifejlesztett ún. hálós tervezési technikák (pl. PERT 1957, CPM 1957, MPM 1959) ma is használatosak, noha mind a számítási algoritmus, mind a modell sokat fejlődött mindkét technika esetében. Közös jellemzőjük ezen technikáknak, hogy a projektek tevékenység-adatain túl a tevékenységek közötti logikai összefüggések is eltárolásra kerülnek, így a számítógép képes kiszámolni a projekt átfutási idejét, a tevékenységek kezdetét, a projekt optimális költségét, stb. attól függően, hogy a projekt tervező milyen probléma megoldását készíti elő. Ma a felhasználások mintegy 100%-a az MPM háló továbbfejlesztett változatán alapszik.
A ma használatos technikák - így az MPM is - számos olyan korláttal rendelkeznek, mely ezen - egyébként kiváló - technikák felhasználását gátolja. Ilyen pl. hogy mindegyik technika a tevékenység egyenletes, megszakítás nélküli lefutását tételezi fel. ez egy olyan erős modellezési korlát, mely az építőiparban általában nem betartható, s ez a számítás során hamis eredményekre vezet. További probléma, hogy az alkalmazható logikai összefüggések csak a tevékenységek végpontjai között engednek minimális távolságot megfogalmazni, ennél az építőiparnak sokkal többre van szüksége.
Az idő és térbeli ütemezéssel kapcsolatos kutatásunk legfontosabb célja ezen korlátok feloldása, új algoritmusok fejlesztése, azok leprogramozása és az algoritmusok validálása élő és mesterségesen kreált programok esetén.

Az elkészített algoritmusok az alábbiak voltak:

Az elkészített szoftverről és algoritmusokról eddig 2 nemzetközi konferencián keynote előadás született, (OTMC 2019 ), (CIDB 2019), továbbá három cikk Negative weights in network time model, Planning and Scheduling Mega Projects: A Case Study of a Nuclear Power Plant, (a harmadik bírálat alatt), és több konferencia előadás.
Frissítve 2020 június 10. Következő várható frissítés (2020 szeptember 1.)

Automatizálási kutatási feladatok

Részt vevő kutatók: Vidovszky István – Pintér Farkas
A kutatás keretében két egyszerű automatizált (IoT alapú) megfigyelő egység fejlesztésére került sor. Az első szakaszra készült tesztelési terv alapáján, az első egység összeállításával egyidejűleg létrehoztuk egy laboratóriumi tesztelő környezetet (tesztfelületet) a sókristályosodások által okozott változások szabályozott környezetben való megfigyelésének céljából. Második lépésként egy nedvesedő falszakasz helyszíni megfigyelésére létrehozott távolról vezérelhető, automatikus állapotmegfigyelő állomást alakítottunk ki, és megkezdtük ennek a működtetését is. Az előzetes vizsgálatok alapján az általunk fejlesztett alacsony költségvetésű rendszerek alkalmasnak tűnnek a felület változásainak monitorozására és a klimatikus körülmények állapotadatainak egyidejű rögzítésére.

A kutatással kapcsolatos elkészült publikációk:

További kutatási célok
A kutatás folytatásaként tervezett feladatok a kutatás első szakaszban kialakított megfigyelőállomások több helyszínre való telepítésével az első szakaszban készült felvételek képi adatbázisának bővítése, ezáltal neurális háló alapú tanító és tesztelő feladatokra való alkalmassá tétele. További célunk az állapotrögzítések körének kiterjesztésével a megfigyelőállomások helyszíni hálózattá való bővítése, ezáltal több szempont egyidejű figyelésére alkalmas épületmonitorozó rendszer kialakítása.